Az első rövid adásunkban egy jelentős iparági fejleményről beszélgettünk: Az OpenAI esetleges nyitása az open-source irányába. Sam Altman egy nemrég tett kijelentése szerint ez a változás nem kizárt, és ennek következményei alapjaiban formálhatják át az AI-piacot.
Open vs. zárt AI – valóban nyitott lesz az OpenAI?
Az OpenAI eddig egy zárt megközelítést követett, hiába sugallja a neve az ellenkezőjét. A cég sem a modelljeit, sem a tanítási adatkészleteit nem osztotta meg nyilvánosan, Sam Altman kijelentése azonban arra utalhat, hogy a jövőben nyitottabbá válhatnak, ami hatalmas változást jelentene.
Történelmi párhuzamok
Érdekes összehasonlításként előkerült a nyílt forráskódú technológiák korai fejlődése is, példaként a kezdetben szigorúan zárt adatbázis-megoldások is fokozatosan engedtek teret az open-source alternatíváknak, miközben a nagyvállalatok megtartották domináns pozíciójukat. Hasonló folyamat zajlódhat le az AI területén is.
A DeepSeek hatása a piacra
Egy másik fontos tényező a DeepSeek új mesterséges intelligencia megoldásának egyik fontos építőköve a „distillation AI”-nek a megjelenése. Ez a fejlesztés komoly piaci reakciókat váltott ki, és egyes vélemények szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Altman elgondolkodott az open-source felé való elmozduláson.
Milyen modelleket nyithat meg az OpenAI?
Az egyik fő vita arról szólt, hogy ha az OpenAI valóban nyitottabbá válik, milyen modellek kerülhetnek a nyilvánosság elé. Több elmélet is lehetséges:
- Az egyik álláspont szerint az OpenAI elsősorban régebbi, kisebb modelleket nyithat meg, hogy fenntartsa üzleti modelljét, miközben növeli a felhasználói bázisát.
- Mások úgy gondolják, hogy a cég csak olyan modelleket oszt meg, amelyek már nem jelentenek komoly versenyelőnyt számára.
Felhasználási lehetőségek: Felhő vs. helyi futtatás
Fontos szempont, hogy az open-source megközelítés hogyan változtatná meg a modellek elérhetőségét. Jelenleg az OpenAI és a Microsoft felhőszolgáltatásai szükségesek a modellek futtatásához. Ha viszont nyílt forráskódúvá válnak, az azt jelenti, hogy a felhasználók saját infrastruktúrájukon is futtathatják azokat. Ez különösen fontos lehet olyan területeken, mint az állami szektor, ahol az adatbiztonság és az önálló működés kulcskérdés. Ezenkívül a legfejletteb modellek még inkább teret nyerhetnek a kisebb eszközökön, például Raspberry Pi-n is futhatnának ezek a modellek, ami új üzleti és felhasználási lehetőségeket nyithat meg.
Milyen változást hozhat ez a trend?
A beszélgetés egyik fő következtetése az volt, hogy a fókusz fokozatosan eltolódhat a nyers modellek felől az azok köré épített ökoszisztémára. Az OpenAI felhasználói élménye jelenleg kiemelkedő, és ez is nagyban hozzájárult a sikeréhez. Egy nyíltabb környezetben azonban új szereplők is beléphetnek a piacra, versenyt teremtve.
A lehetséges open-source fordulat kapcsán felmerült az Nvidia jövője is. Rövid távon az ilyen változások csökkenthetik a vállalat dominanciáját az AI hardverek piacán, hiszen a modellek decentralizált futtatása népszerűbbé válhat. Hosszú távon azonban az AI számítási kapacitás iránti kereslet várhatóan csak növekedni fog, így az Nvidia továbbra is kulcsszereplő maradhat.
A technológiai szektorban nem mindig az elsőként belépő szereplők maradnak hosszú távon dominánsak. Például az Apple, amely eddig nem fektetett jelentős forrásokat nagy nyelvi modellekbe, akár profitálhat is egy nyíltabb AI-környezetből, mivel saját szoftverintegrációit erősítheti vele.
A jövő bizonytalan – de izgalmas
A beszélgetést azzal zártuk, hogy még mindig sok a bizonytalanság az OpenAI jövőbeli stratégiáját illetően. Az elkövetkező hetekben kiderülhet, hogy valóban elindul-e a vállalat az open-source irányába, vagy csupán egy jól időzített piaci kommunikációról volt szó.